Megvolt a vérvétel -

- nem is volt annyira gáz. Odataxiztunk a Palival (VWpassat), néma sofőr, közlékeny anyuka kombóban. Kikászálódtunk a Jánoskórházban, majd megérkeztünk a Káoszba, merthogy az orrfülgége szakrendelésen nem egyszerűen volt zavaros a helyzet. Jelen voltak az aznap műtendők, jelen voltak az aznap anesztes-vizsgálandók és némi ambuláns betegek is voltak.

Pál jól viselte az ajtón kihallatszó kétségbeesett gyereksírást, mondjuk nem nagyon akart a hostessekkel színezgetni mesefigurákat, ezt annak tudtam be, hogy titkon azért sejti, hogy nem reggelizni jöttünk vagy iesmi:))))

aztán vizsgálta a doki (Zaránd) - rendben

aztán az anesztes néni - rendben

aztán három felnőtt kellett hozzáhogy a vér levevődjön (...) Páltól, de mikor mondtamhogy Pál gázos, egy szó nélkül elhitték és hívtak még valakit lefogni őt:)) ez azért nálam jó pont;)

és aztán mondta is a csaj (vérvevő), hogy "na ezt tényleg nem tudtam volna egyedül megcsinálni..." NA UGYEHOGY GÁZOS??? Láttam az aznapi műtéteseket - soksok rettentő bátor gyereket, rettentően betojt felnőttekkel:))))

aztán még elüldögéltünk, az anesztesre várakozva egy félórát, majd haza ismét takkerrel. Ismét szótlan takkerbácsi, de ezúttal szótlan-megszeppent anyuka:(