Gondolatok munkahelyen, férjre várva:))))

Itt egy kis életkép, ezekben a percekben az jár a fejemben, hogy ma még:

-elviszem a Kályhást a kocsijáért Solymárra
-elmegyek egy gyerekért oviba, a jelen lévő székely bácsival leméretem, erős ellenkezése mellett (a fiú fog ellenkezni, nem a bácsi) - mert hímzett üngöt, sujtásos fekete mellényt és fekete bricseszt varratok a két haramiának
-áthaladok a közeli focipályára a másik fiúért
-vissza a bácsihoz
-mérés
-el a helyi Bölcsibe Ms Metálcukiért
-3 gyermekemmel megszállom vagy az Aldit, vagy a Tescot, irtózatos ramazuri (leginkább thx to Ms Metálcuki) árán veszek ezt-azt
-hazamegyek az erdő szélére
-tanulok Gy1-gyel
-hallgatom, ahogy Gy2 dörmög össze-vissza, harcos témákban
-hallgatom, ahogy Gy3 csicsereg, virágokról, meg hogy szeretné ismét megnézni a Macskarisztokratákat
-hallgatom, ahogy a Kályhás kiértékeli az ukrán valamint természetesen a hazai eseményeket
-hallgatom, ahogy Zserbó, Pé Pé nálunk vendégeskedő ebe osztja a hazai kutyaállományt
-hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét.....

...ilyenek a napok, sűrűk, és eseménydúsak. Sztem az eseménydús-ság a gyerekek számával egyenes arányban nő, durván:) 3 gyereknél már minden nap egy regény.

Megőrülök asszem..

...annyira nincs időm. Pedig vastagon történik velünk az élet! Minden napra jut vmi esemény, ahogy eddig is, hol ilyen, hol olyan.

Most pl. síszünet van, a naaagy Fx a Czukor család vendégszeretetét élvezi, én meg "dolgozom". Azért csak idézőjelben, mert - nyilván - semmi kedvem semmihez, és ennek megfelelően össze vissza netezgetek, ahelyett, hogy a to do-listámat morzsolgatnám, basszuskulcs.

A Nagyonkedves-nőrokon már megint elutazott, ezt ő mindig irtózatosan rosszkor teszi, de ez csak azt jelenti, hogy akármikor megy el - nagyon hiányzik:)))

Jön nemsokára a Majdnem-mamám, a barnahajú szőkeasszony, és ha minden igaz, akkor a CM budakeszi úti pecójában lakik majd---az jóó közel van. A "jön" az azt jelenti, hogy immáron, minthogy férjhez ment ER-hez, aki bostoni lakos, és minthogy ennek megfelelően együtt laknak a kies tundrákon Bostonban, és már zöld kártyája is van nek - így csak rém kevés időt tölt Magyarországon, sajnos:(

De most JÖÖÖÖN! Nagyon várom.

A Kályhás tele van munkával, sőt, én is tele vagyok munkával, és most egy rövid időre belekóstolhatok abba, hogy milyen is 3 gyerek mellett ennyire elfoglaltnak lenni. (Itt jegyezném meg, hogy teszt-üzemmódban van a "mit-lehet-a-férjre-bízni?" projektem is, és hát a legutóbb pl. rábíztam egy vidéki útról hazafele, hogy a 2 fiút hozza el, kit innen, kit onnan - és mi lett? Elment a Pálért, nagy büszkén este f6kor felhívott, hogy megvan a Pál - mire én: és a FX, ő is megvan - -úúúúbzmg, elfelejtettem - el iskolába, őrült rohangálás--gyerek sehol--de akkor már senki sehol - erre egyszercsak Peti a biciliboltból telefonált, hogy az ügyes talpraesett gyerekünk, még mielőtt rázárták volna a suli kapuit összepakolt, és lebattyogott hozzá. ÁÁÁÁÁ)

Hétfőkedden helyben dolgozom a kis projektemen
szerdán (néha) összerázom a családi fészket a diribdarabokra hullásból
csütpénteken meg vidékre járok más projekteket nézegetni.

Nem vagyok elengedhető még egyedül
-szerintem sem! ebben egyet kell értsek -
ezért vagy a férjem vezet, vagy mostan a Pappppista
aztán meg nem tudom.

Meg hír még, hogy szigeteljük a házat
már fenn van a polisztirol
és az van, hogy annyira meleg van bent most már, hogy érdekes fejtörős beszélgetések előzik meg a begyújtásokat, majd hatalmas szellőztetések következnek később - azaz egyik pillanatról a másikra már nem az a probléma, hogy reggelre 16-17 fokra hűl le a ház, hanem 23-ra sem!
Dulva.

Ez meg milyen máááár...

....hogy ennyire régóta nem írta, tiszta ciki.

Most per pillanat nem is tudok hosszasan belefeledkezni a dologba, mert lassan mennem kelle az új munkám miatti képzésre, de hamarosan megint írok.

Csak sláágvortokban (azt szeretem!):

- a Buzsi a legeslegrosszabb, legelkényeztetettebb, leghisztisebb nőszemély, vagy inkább gyerekszemély a környéken
- ugyanakkor nyilván ehhez mérten cuki is eléggé:))))
- a Félixet lassan el kell majd vinni nevtanba a matek miatt, mert részképességzavart sejtenek nála:(
- a Fx utálja az iskolát, és a legutóbb egy háborús jelenetet rajzolt, amin gyerekek kiáltják az iskolaablakból, hogy "szabadítsátok fel a gyerekeket!"...
- Pálról kimondták, hogy rendben van, de én ezért nem kis mértékben a fannntasztikus óvónéniket terhelem hálával:))))
- fenn lakni rettentő király továbbra is - elkezdtük a házat szigetelni, és bízunk abban, hogy majd valahogyan csak sikerül megvenni:)
- új munkám van, vezetnem kellene vidéki városokban, de a hó miatt, meg a rutinom hiánya miatt a férjem nem enged egyedül;
- uhhh ennyi, most mennem kell, de még a héten teszek fel képes beszámolót.