Matyival semmi baj, csak én érzem, hogy szétszakadok, ám most, hogy letettem du-i alvásra a két kicsikét, elhatároztam, hogy lejövök erről a feszülésről gyorsangyorsan. Nem tesz jót a közhangulatnak egy francos nyavalygó felnőtt, asszem. Szegény gyerekek.
(de most komolyan semmi nem sikerült ma a feszülésnek köszönhetően---a túrógombóc szétesett/3as helyett egyesbe tettem az autót a bevásárlásból hazafele/megfogtam és szétesett minden pakolás közben/Palikával kiabáltam/jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj)
Elég. Most akkor kezdődik a türelmesség kora:]
Képek az egy hétig két kicsivel-korszakból:
Szóval volt ez a hét a kicsikkel---nagyon jó volt, egyáltalán nem volt para. Persze Fpapa is nagyon hamar megjött---már csüt-ön velünk volt, de akkor is. Ezek rém cukik, Pál rettentően kedveli a kis Fruzsenszkát, és viszont, csak kicsit ezt még durván mutatják ki:)
Megjött Fpapa és akkor voltunk kétszeris Dömin, ld. a képeket, és egyszer egy fejes alkalmával elvesztettem a szemüvegemet, de hála Gáléknak (!!!!!), megletTt. Úgy volthog kimentem a stégre vagy inkább a Stégre a Palival, és akkor ketten is beugrottak úgy, hogy a part süvítette, hogy "szemüveeeeeeg", és akkor az a két ember még időben megfogta a szemüvegét, és akkor 5 percen belül jöttem én, és simándi beugrottam ugyanúgy szemüvegben:(
A part süvítettehogy szemüveg, de már a vízben voltam, és amikor kibukkant a fejem, Palit láttam, hogy: Ányá, hoam szemügeg?
AAAAAA
De meglett:))))
Amúgy mostan szóval meg is nyugodtam és megyek elmélyíteni a terápiát takarítással, nna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése