Végem van, mint a botnak,...

képzelhetitek:(

ez az ára a Nagypapa tegnapi fergeteges szülinapjának, bár én csak a story felét tudom.

ui. tegnap éjjel Dóri, a babysitter érkezése után felmentünk (Fpapa, Vmama, a 2 gyermeke Pajpapának, meg a hitvesek, Vpapa+én, és további 2 barát)a Picivel valahova az erdőbe, hogy ott fogadjuk szerény svéd vagy mittomén asztallal az éjszakai túrát vezető Pajpapát és túratársait. merthogy a PP 65 éves, ami azért nagyon komoly, mert coki BKV, eztán már ingyen utazik, hurrá:)

nem volt egyszerű a túra, sötétben, megannyi szúnyog ésmég kituggyami társaságában extrémtúráztunk - najó, nekem annak tűnt - az erdőben, majd tűzrakás, és végül a kaja megcsinálása.

persze gyakorlatilag mi kb. arra voltunk használhatóak, hogy cipekedjünk, az oroszlánrészt a Pici csinálta. tavaly ugyanezt a BKV-s apropó nélkül, illetve minélkülünk csinálta a Pici a PP-nak, hiphip hurráá, de tényleg.

kicsit másnapos vagyok, bocs. nekem ehhez kevés elég mostanában, nem vagyok hozzászokva, mi tagadás. és pezsgő is volt, az pedig nem múlik el soha nyomtalanul.

aztán megérkeztek a fejlámpások, és megjelent a meglepett és boldog Pajpapa

na az jó volt:))))

később nemtom mi történt, mert mi a rettentő fáradt Fpapával hazagurultunk. a tervek szerint volt még egy meglepiforduló, remélem valaki majd megírja:)))

kíváncsi vagyok, mi lett...

ma megyünk a Dani szülinapjára, nemgyengén nehéz lesz ezek után helytállni. erre képezni kellene a fiatal szülőket, ez a kínzás magasfoka, babazsúr másnaposan, háromcsillagos kínzás.

na jó egy kicsit kész vagyok, végem van, akár a botnak, ahogy már említettem.

most pedig főzök. az is kínzás amúgy.