ismét:)
ezúttal a megszokott 8-12ig (este) tartó jövésmenés csípésharapás közbenpedig konstans kurjongatás helyett
elhagyta magát
ő egy rongybaba volt, ijesztő mégpedig.
elég rosszul vettük az akadályt, régi (csúnyarossz, phü phü) időket megszégyenítő pararohamokat produkáltam
a para
az ellenpara
a para
az ellenpara.
ésamúgy a Pál egész nap aludt, itt kezdődött a para. (idézet higgadt gyermekorvosunk, Dr. A. reakciójából: "és nem örültetek hogy annyit alszik?? én örülni szoktam...") aztán már az alvásból felébredve is aludt, akkor már nagyon paráztam, csak azt nem tudtam, hogy eljutok-e addig a pontig, amikor az ember összepakol és az ügyeletre hajt. Palikának nem volt kedve, ereje semmihez, ha leraktuk, botladozott, sehol egy kurjantás, sehol egy összerágott ezmegaz, sehol eg betámadott konnektor, fürdőszobaajtó hiába nyitva, sehol egy lelkes érdeklődő....
végül bementünk a Jánosba a gyerekügyeletre, először a sebészetre (nem egyértelműek a kiírások), onnan a belgyógyra (kérdés az álmos ügyeletestől a kaputelefonon: és mia baja a babának? én: hát elesett, és... ő: akkor inkább a sebészetre vigyék...én: ja nem nem nem úgy elesett,...:)
semmi baja, kicsit ki van száradva...
ma a gyerekorvos dettó ezt mondta. hát ez volt.
akkor is ijesztő volt és kész:DDD és nagyon remélemhogy igaza van a tisztelt orvosoknak, hah.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése